Töltő a társasházi garázsban: mit mond a törvény, mit kell megszavazni
Este fél tizenegy, mélygarázs, hűvös beton. Az elektromos autó csendben beáll a helyére, és ott a falon a saját töltő zöld fénye: reggelre tele akku, kerülő nélkül. Ez a társasházi töltő álma. Az út odáig viszont nem a villanyszerelőnél kezdődik, hanem az alapító okiratnál és a közgyűlésnél. Megnéztük, mit mond erről a hatályos jog: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, az épületenergetikai rendelet, az OTÉK és a katasztrófavédelem tájékoztatója. Röviden: a társasházi töltőre nincs külön paragrafus, de a meglévő szabályokból kirajzolódik az út.
Tartalom
Van külön szabály a társasházi töltőre?
Nincs. A társasházi törvény (Tht.) 2026. októberi, hatályos szövege nem nevezi meg az elektromos autó töltőjét. Érdekes, hogy más eszközre van külön szabály: a napelemről a 25/A. § úgy rendelkezik, hogy közös tulajdonú épületrészre a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti egyszerű többségével lehet dönteni, a kamerarendszerhez pedig a 25. § kétharmados többséget ír elő. A töltőre ilyen egyedi szabály nincs, ezért az általános rendelkezések szerint kell eljárni: kié a beálló, érinti-e a munka a közös tulajdont, és ki fizet.
Társasházi töltő, 1. lépés: kié a beálló?
A törvény 9. §-a szerint az alapító okirat határozza meg, mi külön tulajdon és mi közös. A garázs vagy beálló lehet a saját tulajdonodban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség, de lehet a közös tulajdon része is; hogy nálatok melyik, azt az okirat mondja meg. A Tht. 4. §-a szerint a lakásra vonatkozó szabályokat a nem lakás céljára szolgáló helyiségre, így a garázsra is megfelelően alkalmazni kell.
A 21. § (1) bekezdése szerint a saját tulajdonodban közgyűlési hozzájárulás nélkül építkezhetsz, ha emiatt nem kell módosítani az alapító okiratot, és a munka nem érinti a közös tulajdont (az 1. § (2) bekezdése szerint ide tartoznak a tartószerkezetek és a közös célt szolgáló épületberendezések is, akkor is, ha a külön tulajdonon belül vannak). A tervezett építkezésről a közös képviselőt ilyenkor is értesítened kell (20. § (1) d) pont). Ha viszont a kábel a közös falakon, a közös elosztón vagy a közös hálózaton át jut el a töltőig, a 28. § (1) i) pontja szerint a közgyűlés hozzájárulása kell.
2. lépés: mit kell megszavazni a társasházi töltőhöz?
A közös tulajdonú épületrészek használatáról, hasznosításáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a közgyűlés kizárólagos hatáskörben dönt (28. § (1) b) pont), és a birtoklás, használat módját is meghatározhatja (23. § (2)). A szavazás főbb szabályai a törvény szerint:
| Kérdés | Mit mond a Tht.? |
|---|---|
| Ki kérheti a közgyűlést? | A tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezők írásban, napirenddel és határozati javaslattal; 30 nap után maguk is összehívhatják (35. § (2)) |
| Meghívó | Írásban, legalább 8 nappal előtte, az előterjesztésekkel együtt; napirenden kívüli ügyben nem lehet érvényesen dönteni (33–34. §) |
| Határozatképesség | Az összes tulajdoni hányad több mint fele jelen van; ha nem, megismételt közgyűlés (36–37. §) |
| Általános szavazati arány | A jelen lévők tulajdoni hányada szerinti egyszerű többség (38. § (2)) |
| Rendes gazdálkodást meghaladó kiadás vállalása | A tulajdonostársak egyhangú határozata (38. § (3)) |
| Írásbeli szavazás | Lehetséges, a közös képviselő felhívására (40. §) |
| Megtámadás | Bármely tulajdonostárs 60 napon belül a bírósághoz fordulhat (42. §) |
A gyakorlatban két eset különül el. Ha a társasházi töltőt a saját költségeden, a saját beállódhoz építteted, és a közösség nem vállal kiadást, a kérdés a közös tulajdon használata és az építési munkához való hozzájárulás. Ha viszont a ház a közös pénzből építtet töltőt, és ez meghaladja a rendes gazdálkodás körét, a törvény szövege szerint egyhangú határozat kell. Hogy egy konkrét beruházás melyik kategóriába esik, az jogi mérlegelés: ezt érdemes a közgyűlés előtt tisztázni.
3. lépés: határozat, mérés és költség a társasházi töltőnél
A 28. § (2) bekezdése szerint a határozatnak szó szerint tartalmaznia kell a döntést, és ha feltételeket szavaztatok meg, a végrehajtás módját is. Egy társasházi töltő esetében ide kerülhet, hogy ki fizeti a kiépítést, hol fut a kábel, és hogyan számoljátok el az áramot. A mérésre a törvény nem ír elő külön szabályt. A közös költség a 24. § (1) szerint tulajdoni hányad szerint terhel mindenkit, ha a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) másképp nem rendelkezik. Ha a töltő áramát vagy költségét ettől eltérően akarjátok elosztani, a 24. § (2) szerint azt az SZMSZ-ben kell rögzíteni. Az SZMSZ-t az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség módosíthatja (14–15. §).
A közgyűlés után a közös képviselő 8 napon belül kifüggeszti a határozatokat (39. § (4)). A legfeljebb hatlakásos házban, ha a közösség nem döntött a Tht. szervezeti szabályainak alkalmazásáról, a 13. § (3) szerint a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai érvényesek.
Társasházi töltő az új házakban: mit ír elő a rendelet?
Az épületek energetikai jellemzőiről szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az új építésű vagy jelentős felújítás alá vont, tíznél több parkolóhellyel rendelkező lakóépületben minden parkolóhelyen ki kell építeni a kábelek továbbvezetésére szolgáló szerkezetet, amely lehetővé teszi a töltőpont későbbi telepítését. Ez akkor kötelező, ha a parkoló az épületen belül vagy közvetlenül mellette van, felújításnál pedig ha a munka a parkolóra vagy az elektromos infrastruktúrára is kiterjed. Jelentős felújításnak a határoló szerkezetek legalább 25%-át érintő munka számít. A rendeletet a 2023. október 31. után bejelentett vagy kérelmezett építésekre kell alkalmazni.
Az előkészítés nem töltő: a rendelet lakóépületnél kész töltőpontot nem ír elő. Az új OTÉK (280/2024. Korm. rendelet) 60. §-ának töltőpont-előírásai a napi fogyasztási cikket árusító üzletek és a fizetős parkolók várakozóhelyeire szólnak; lakóépület garázsára ott nem találtunk töltőpont-kötelezettséget.
Tűzvédelem és villamos biztonság a társasházi töltőnél
A katasztrófavédelem összefoglalója (érvényes 2025. február 1-től) tájékoztató jellegű, a kötelező műszaki irányelv a TvMI. Ebben szerepel, hogy épületen belüli garázsban legfeljebb 22 kW-os váltakozó áramú töltő javasolt; meglévő épületben, ha 20-nál több autó áll a zárt garázsban, töltésre csak fali vagy oszlopos töltő fogadható el, konnektor nem, és a tűzjelzéstől függően további feltételek jönnek. Fontos mondat a társasházaknak: a zárt garázsban lévő töltőpont és vezetéke a felülvizsgálati kötelezettség szempontjából akkor sem a lakás villamos berendezése, ha a lakás mért főelosztójáról kap áramot, ezért villamos biztonsági felülvizsgálat kell rá.
Mit jelent ez a magyar tulajdonosoknak? Társasházi töltőhöz nincs külön törvényi jogod, és külön tilalom sincs. Az első lépés az alapító okirat: kié a beálló. Ha a kábel közös részen fut, közgyűlési hozzájárulás kell, napirendre tűzve, írásos előterjesztéssel. A mérést és a költségmegosztást a határozatban és szükség esetén az SZMSZ-ben kell rendezni, mert a törvény erre nem ad kész megoldást. Új háznál a tíznél több parkolóhelyes lakóépületben az előkészítés kötelező, a töltő maga nem.
Ez a cikk tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A konkrét házatokra vonatkozó kérdésekben, az alapító okirat és az SZMSZ értelmezésében kérd ki a közös képviselő, szükség esetén ügyvéd véleményét. Ha a töltés költsége is érdekel, nézd meg a hazai töltőhálózatok díjait összevető cikkünket, a többi töltéses témát pedig a Töltés rovatban találod.
És nálatok? Megszavazta a ház a társasházi töltőt, vagy még a napirendnél tartotok? Meséld el a közösségben, mi működött.
